A következő csillagok együttállásának eredménye a mai bejegyzésem. Az első csillag neve: szépíró szak. A második csillag neve: 7 szokás tréning. A harmadik csillag neve: egészség. A negyedik csillag neve: London csajos hétvége. Az ötödik csillag neve: szelfi. A hatodik csillag neve: tükör.
Első olvasásra nem lehet a felsoroltakban közös metszéspontot találni, de a mai írásom célja, hogy leleplezzem a titkot.
Korábban már említettem, hogy szeretnék profi íróvá válni, ennek érdekében minden szombaton az iskola padot koptatom és szívom magamba az írásművészet évszázadokon átívelő fortélyait. Múlt szombaton célt értek nálam tanárom szavai, aki idestova 7 hónapja papagájként ismétli, írjatok mindennap. Nem számít mit, mennyit, és milyen minőségben, de írjatok mindennap. Játszadozom már ezzel a tanáccsal egy ideje, de ma séta közben jött az ihlet. Sétára pedig azért vetemedtem, mert egy átmulatott szombat este után vasárnap délben gyalogosan vágtam neki 4,5 kilométernek, hogy őrzött parkolóban hagyott szenvedélyes piros kocsimat magamhoz vegyem. Meglehet a másnaposság béklyóit cipeltem, de olyan nehezen ment a séta, hogy az 50. percben rájöttem, súlyosan rossz fizikai állapotba kerültem. Ízlelgettem a sport szót is majd gyorsan elvetettem, de a séta mint testmozgás bekúszott elmémbe. Első gondolatom, mikor beültem a kocsiba így hangzott:
Henry Ford köszönöm!
A második ami bevillant, Tejóég hogy fogom én 4 napon keresztül London utcáit koptatni a barátaimmal, ha most 50 perc gyaloglástól kikészülök. Azonnal tennem kell valamit.
Ezekkel a nagy érzésekkel és tett vággyal a szívemben indultam el ma munkába. Kocsikulcsot az étkező asztalon hagyva, gyalog vágtam neki az 5 kilométeres útnak.
A felénél jártam, mikor táskámból előkerült a telefonom állandó tartozéka a szelfibot, hogy a barátaimnak szokásos "napikata" pár percet videóra rögzítsem és ekkor történt meg, hogy hangosan kimondtam aztán elkövettem azt a hibát hogy még írásba is adtam.
Két kihívásnak igyekszem eleget tenni.
1. Mindennap gyalogolok minimum 60 percet!
2. Mindennap írok valamit!
Hogy mit? Nem tudom, de mindennap lesz 60 percem, hogy kitaláljam.
A rovatnak új címet adok elhagyva egy kicsit a szösszeneteket, a "napikata" rovat címe: Sétaközben
Álljon meg a Katamenet! Szólt rám egy belső hang. Kata legyél már őszinte önmagadhoz, esett nekem Kata. Mondjál már az elmúlt 10 évből 3 dolgot, amit mindennap rendszeresen és következetesen betartasz és megcsinálsz a nagy elhatározások után.
A baj az, hogy feltudtam sorolni 3 dolgot.
Mindennap iszok Kólát. Mindennap eszem csokit és rágógumit, kivéve azt a pár napot, ami a nagy leszokom elhatározásom után néha belengi ezeket az állandó cselekedeteimet.
Itt jön a képbe a hét szokás tréning és a tükör. Az utolsó pár méteren nem a szelfibotra rögzített Iphone-t tartottam magam elé, hanem tükröt, hogy önismeretem ne fals képet lásson. Épp ezért nem teszek a kihívás mellé dátumot, nem leszek olyan, felelőtlen, hogy magamat kényszer helyzetbe lökjem.
Nem mondom azt, hogy 365 napon keresztül írok és menetelek, de ma erőt érzek hozzá, fogalmam sincs hány napig tart ki, lehet 1 netán 7 az is benne van a pakliban hogy 2 hét, de könnyen megeshet, hogy alszok rá egyet és jót derülök azon, hogy a gyaloglástól elment a maradék józan eszem.
Meglátjuk. Ma mindenesetre, ezek jártak a fejemben séta közben.
Első olvasásra nem lehet a felsoroltakban közös metszéspontot találni, de a mai írásom célja, hogy leleplezzem a titkot.
Korábban már említettem, hogy szeretnék profi íróvá válni, ennek érdekében minden szombaton az iskola padot koptatom és szívom magamba az írásművészet évszázadokon átívelő fortélyait. Múlt szombaton célt értek nálam tanárom szavai, aki idestova 7 hónapja papagájként ismétli, írjatok mindennap. Nem számít mit, mennyit, és milyen minőségben, de írjatok mindennap. Játszadozom már ezzel a tanáccsal egy ideje, de ma séta közben jött az ihlet. Sétára pedig azért vetemedtem, mert egy átmulatott szombat este után vasárnap délben gyalogosan vágtam neki 4,5 kilométernek, hogy őrzött parkolóban hagyott szenvedélyes piros kocsimat magamhoz vegyem. Meglehet a másnaposság béklyóit cipeltem, de olyan nehezen ment a séta, hogy az 50. percben rájöttem, súlyosan rossz fizikai állapotba kerültem. Ízlelgettem a sport szót is majd gyorsan elvetettem, de a séta mint testmozgás bekúszott elmémbe. Első gondolatom, mikor beültem a kocsiba így hangzott:
Henry Ford köszönöm!
A második ami bevillant, Tejóég hogy fogom én 4 napon keresztül London utcáit koptatni a barátaimmal, ha most 50 perc gyaloglástól kikészülök. Azonnal tennem kell valamit.
Ezekkel a nagy érzésekkel és tett vággyal a szívemben indultam el ma munkába. Kocsikulcsot az étkező asztalon hagyva, gyalog vágtam neki az 5 kilométeres útnak.
A felénél jártam, mikor táskámból előkerült a telefonom állandó tartozéka a szelfibot, hogy a barátaimnak szokásos "napikata" pár percet videóra rögzítsem és ekkor történt meg, hogy hangosan kimondtam aztán elkövettem azt a hibát hogy még írásba is adtam.
Két kihívásnak igyekszem eleget tenni.
1. Mindennap gyalogolok minimum 60 percet!
2. Mindennap írok valamit!
Hogy mit? Nem tudom, de mindennap lesz 60 percem, hogy kitaláljam.
A rovatnak új címet adok elhagyva egy kicsit a szösszeneteket, a "napikata" rovat címe: Sétaközben
Álljon meg a Katamenet! Szólt rám egy belső hang. Kata legyél már őszinte önmagadhoz, esett nekem Kata. Mondjál már az elmúlt 10 évből 3 dolgot, amit mindennap rendszeresen és következetesen betartasz és megcsinálsz a nagy elhatározások után.
A baj az, hogy feltudtam sorolni 3 dolgot.
Mindennap iszok Kólát. Mindennap eszem csokit és rágógumit, kivéve azt a pár napot, ami a nagy leszokom elhatározásom után néha belengi ezeket az állandó cselekedeteimet.
Itt jön a képbe a hét szokás tréning és a tükör. Az utolsó pár méteren nem a szelfibotra rögzített Iphone-t tartottam magam elé, hanem tükröt, hogy önismeretem ne fals képet lásson. Épp ezért nem teszek a kihívás mellé dátumot, nem leszek olyan, felelőtlen, hogy magamat kényszer helyzetbe lökjem.
Nem mondom azt, hogy 365 napon keresztül írok és menetelek, de ma erőt érzek hozzá, fogalmam sincs hány napig tart ki, lehet 1 netán 7 az is benne van a pakliban hogy 2 hét, de könnyen megeshet, hogy alszok rá egyet és jót derülök azon, hogy a gyaloglástól elment a maradék józan eszem.
Meglátjuk. Ma mindenesetre, ezek jártak a fejemben séta közben.
Reggeli séta, táskás szemek
