Jó pár hete vagy lehet inkább jó pár hónapja, ígéretet tettem ebben az írásban arra, hogy ország-világ elé tárom a szösszenetek első szárny csapásait. A leveleket a barátaimnak és a családnak küldtem 2004 és 2005-s évben, mikor székhelyemet az Egyesült Királyságba tettem át. 13 évet megyünk most vissza az időbe, ha szeretnétek látni egy bébisintér mindennapjait, megismerni engem 21 évesen és kíváncsiak vagytok a "korai kovács" még kissé kiforratlan írói szakaszára, akkor tartsatok velem a múltidézésben.
Sziasztok!
Írok egy mindenkinek szóló levelet, aztán majd mindenkinek küldök külön is, ha lesz időm.
Vágjunk bele! A hely ahol lakom, Esher körülbelül 20 percre van Londontól így elég hamar bent vagyok a fővárosban. Esher egy Hajdúböszörmény nagyságú település. A ház, ahol töltöm a következő 1 évemet a város egy elzárt még is központi részén található. Azon a birtokon lakom, ahol egykoron a Beatles legendás George Harrison-ja élte napjait.
A ház körül hatalmas golf pálya, egy hatalmas parkkal övezet magániskola és egy nagy erdő van. Imádom, mikor Rhettel (fekete labrador kutya) teszünk egy jó hosszú (kb egy órás) sétát az erdőben. Egyrészt mozgok, más részt nem kell semmivel sem foglalkoznom. Amúgy bírom ezt kis dögöt (kutya), szerintem mostanra Ő is megszeretett mert esténként befekszik az ölembe.
A mostani ház nem túl nagy- már csak a fele van meg, de februárban elköltözünk és az már egy hatalmas palota lesz, ugyanezen a birtokon. A családfő (Charles) megmutatta ma a tervrajzot, hú vannak méretek. Az apuka aranyos de ingeit, mint helyi látványosság már le is fotóztam. A kedvenc együttesem: bili kék, bugyi rózsaszín, citromsárga függőleges csíkozással, amihez ha felveszi a vízszintes csíkozású szivárvány színeiben pompázó nyakkendőjét szem nem marad szárazon és nagyot dobban minden női szív. Némi ízlésficamtól eltekintve kedves fickó. Imádja a lányait, a feleségével harmonikus a kapcsolata építész (ha jól értettem), a gyerekkorát a szülei foglalkozása miatt Afrikában töltötte.
Az anyuka is nagyon kedves megköszöni a munkámat és persze mindig minden nagyon: Lovely - Great és mindig nagyon Happyk vagyunk. Még hezitálok elhiggyem- e ezt, amúgy meg mindegy is, amíg beszélnek angolul, adnak enni és pénzt, ki nem szarja le mi igaz és mi felszínes.
Ha már kaja: KATASZTRÓFA. A legjobb étkezésem eddig Eszterrel volt a McDonald's-ban, ezek után gondolom elbírjátok képzelni milyen a koszt. Pedig! Tina (anyuka) szeret főzni, de még is csak a UK-ban vagyunk. Ettől függetlenül ne hogy azt higgyétek, hogy fogyok. Nehéz úgy, hogy jobb híján egész nap csokikat zabálok.
A gyerekek: Bár a nagy lánnyal kevesebbet vagyok Ő még is szimpatikusabb. Kedves, segítőkész, együtt csinálunk matek házit. Hitetlenkedve tapasztaltam, hogy 12 éves kora ellenére nem tud megoldani egy egy ismeretlenes egyenlet rendszert, elmagyaráztam neki. Magyaráztam? Nyelvtudás híján csak bökdöstem a füzetre írt többlépcsős megoldási folyamatot bízva abban, hogy majd csak megérti a gyerek. Nagyon szereti a CD-met.
A kisebbik kislány szerintem elég akaratos, nem igazán tudom hova tenni. Hol puszil, ölel, mosolyog rám, odabújik hozzám, hol meg le se szar. Nála érzem sokszor, hogy: én itt dolgozom és azért vagyok, hogy Őt kiszolgáljam. Ettől függetlenül nincs vele nagy baj, bár nekem egy fogmosási időm annyi, mint ennek a kislánynak a heti adagja.
Jövő héten megyek nyelviskolába tesztet írni, kíváncsi vagyok az eredményre. A nyelv aggaszt egy kicsit, illetve k..ra semmit nem értek csak ha szájba rágósan elmagyarázzák, elképzelni se tudom, hogy lesz ebből tárgyalóképes - anyanyelvi tudás.
Mennem kell, lejárt a könyvtári internet időm, amint tudok jelentkezem egy újabb angliai szösszenettel, vigyázzatok magatokra és ne izguljatok, mert mindent összegezve jól érzem itt magam.
K.
UK, 2004 ősz
Angliai Szösszenet 1
Sziasztok!
Írok egy mindenkinek szóló levelet, aztán majd mindenkinek küldök külön is, ha lesz időm.
Vágjunk bele! A hely ahol lakom, Esher körülbelül 20 percre van Londontól így elég hamar bent vagyok a fővárosban. Esher egy Hajdúböszörmény nagyságú település. A ház, ahol töltöm a következő 1 évemet a város egy elzárt még is központi részén található. Azon a birtokon lakom, ahol egykoron a Beatles legendás George Harrison-ja élte napjait.
A ház körül hatalmas golf pálya, egy hatalmas parkkal övezet magániskola és egy nagy erdő van. Imádom, mikor Rhettel (fekete labrador kutya) teszünk egy jó hosszú (kb egy órás) sétát az erdőben. Egyrészt mozgok, más részt nem kell semmivel sem foglalkoznom. Amúgy bírom ezt kis dögöt (kutya), szerintem mostanra Ő is megszeretett mert esténként befekszik az ölembe.
A mostani ház nem túl nagy- már csak a fele van meg, de februárban elköltözünk és az már egy hatalmas palota lesz, ugyanezen a birtokon. A családfő (Charles) megmutatta ma a tervrajzot, hú vannak méretek. Az apuka aranyos de ingeit, mint helyi látványosság már le is fotóztam. A kedvenc együttesem: bili kék, bugyi rózsaszín, citromsárga függőleges csíkozással, amihez ha felveszi a vízszintes csíkozású szivárvány színeiben pompázó nyakkendőjét szem nem marad szárazon és nagyot dobban minden női szív. Némi ízlésficamtól eltekintve kedves fickó. Imádja a lányait, a feleségével harmonikus a kapcsolata építész (ha jól értettem), a gyerekkorát a szülei foglalkozása miatt Afrikában töltötte.
Az anyuka is nagyon kedves megköszöni a munkámat és persze mindig minden nagyon: Lovely - Great és mindig nagyon Happyk vagyunk. Még hezitálok elhiggyem- e ezt, amúgy meg mindegy is, amíg beszélnek angolul, adnak enni és pénzt, ki nem szarja le mi igaz és mi felszínes.
Ha már kaja: KATASZTRÓFA. A legjobb étkezésem eddig Eszterrel volt a McDonald's-ban, ezek után gondolom elbírjátok képzelni milyen a koszt. Pedig! Tina (anyuka) szeret főzni, de még is csak a UK-ban vagyunk. Ettől függetlenül ne hogy azt higgyétek, hogy fogyok. Nehéz úgy, hogy jobb híján egész nap csokikat zabálok.
A gyerekek: Bár a nagy lánnyal kevesebbet vagyok Ő még is szimpatikusabb. Kedves, segítőkész, együtt csinálunk matek házit. Hitetlenkedve tapasztaltam, hogy 12 éves kora ellenére nem tud megoldani egy egy ismeretlenes egyenlet rendszert, elmagyaráztam neki. Magyaráztam? Nyelvtudás híján csak bökdöstem a füzetre írt többlépcsős megoldási folyamatot bízva abban, hogy majd csak megérti a gyerek. Nagyon szereti a CD-met.
A kisebbik kislány szerintem elég akaratos, nem igazán tudom hova tenni. Hol puszil, ölel, mosolyog rám, odabújik hozzám, hol meg le se szar. Nála érzem sokszor, hogy: én itt dolgozom és azért vagyok, hogy Őt kiszolgáljam. Ettől függetlenül nincs vele nagy baj, bár nekem egy fogmosási időm annyi, mint ennek a kislánynak a heti adagja.
Jövő héten megyek nyelviskolába tesztet írni, kíváncsi vagyok az eredményre. A nyelv aggaszt egy kicsit, illetve k..ra semmit nem értek csak ha szájba rágósan elmagyarázzák, elképzelni se tudom, hogy lesz ebből tárgyalóképes - anyanyelvi tudás.
Mennem kell, lejárt a könyvtári internet időm, amint tudok jelentkezem egy újabb angliai szösszenettel, vigyázzatok magatokra és ne izguljatok, mert mindent összegezve jól érzem itt magam.
K.
UK, 2004 ősz
