Izgul a család. Hétfő este van, hatalmas vihar, szakadó eső villámlás. Természetesen nem a vihar miatt izgulunk ebből jó pár évtizede sőt van, aki már fél-évszázada kinőtt. A garázsunkért aggódunk.
Érdekes, hogy azt írom garázs, mert a szó hagyományos értelmében ez nem is garázs. Illetve, garázs két kocsi beállóval, hatalmas kétszárnyú ajtóval de létezése 22 éve alatt egyszer sem állt benne autó, garázsként tehát soha nem funkcionált. Miért aggódunk akkor még is miatta, ha nem állnak benne még vihar idején sem autóink? Rendben, elmesélem de ha ezek után nem barátkozol velem tudni fogom, hogy szűk látókörű és maradi gondolkodású vagy :).
Az igazi férfi ismérve:
Ír egy könyvet
Csinál egy fiú gyereket
és felépít egy házat
Jó apám 1994-re teljesített az első két pontot, így 1994-ben elkezdtünk építkezni és 1995 Július 1-én apám férfi lett, hisz aznap beköltöztünk saját házunkba. Az otthonunk, akkor még nem érte el mostani pompáját, így nem volt kikövezett út a garázshoz, talán ez lehet az oka annak, hogy a garázsunk elsődleges funkciója a lomtár volt.
A szerelő aknát, amit beleterveztünk (a kocsik alá), évekig használtuk éléskamrának - kiválóan működött, krumpli, hagyma, alma tárolására. A talajvíz emelkedésével azonban funkciója értelmét vesztette és betemettük.
A garázs volt unokatestvérem tanuló terepe is. Első felindulásában úgy érezte a vas az életfogytig tartó szerelem és csinált is nekünk egy ritka logikátlan padlásfeljárót, azóta is utáljuk hisz elfoglalja a garázs felét, de mentségére legyen mondva soha- senki nem esett le róla, eddig! A szüleim legközelebb, akkor váltak az unokatestvérem mecénásává, amikor úgy döntött festő lesz. Ekkor kapta a garázsunk a szép fehér falszínt. 5 évente ajánlott foglalkozást váltani, ezzel unokatesóm is egyetértett és burkolónak csapott fel, így történt, hogy a garázsunkat lecsempéztük. Rokonom foglalkozás kalandozásaiban az a legszebb, hogy mi voltunk az első és utolsó megrendelői is adott mesterségének, de ma már úgy fest révbe ért, távol a mi garázsunktól.
A helytől, ami 22 éve gyűjti lakásunk már nem kellő,- kicsit félve írom le - leselejtezett darabjait. Meg van mindennek a maga ideje és sorsa, de jaj annak, amelyikre azt mondjuk: vigyük ki a garázsba, ez egyet jelent a dobjuk ki mondattal. Először csak egy két ócska, szék, komód, pár ocsmány ajándékba kapott váza került ki, ma már ennél sokkal többet rejt.
A mi garázsunk a házunk lelke.
Először is jó ha tudjátok, hogy a garázsunk egyben a könyvtárunk is. Marx és Engels műveitől, Churchil életrajzáig minden nemű és témájú írott anyag megtalálható. Ott figyel a polcon az, az Új magyar lexikon, amellyel a szüleim kitámasztották egykor volt hitvesi ágyukat, amikor annak kitört a lába, de szinten ott lapul valahol a nagy könyvek között megbújva apukám verses kötete is. Ha véletlenül bent ragadnál a garázsunkban, nem kell izgulni akad számodra bőven szórakoztató irodalom úgy 100- 150 darab régi klasszikusokkal. Ha már a művészeteknél járunk, most van itt az ideje, hogy elmondjam jelenleg Seres, Burai, ismeretlen tájfestő, valamint László Ákos műveiből kaphatsz tárlat vezetést hisz a garázsunk falát csak ilyen páratlan tehetségek díszítik, a fenti művészeknek megnyugtatásként közlöm, családfőnk képe és a bátyám és az én portré képünk is ott figyel, mert azt hiszem minden családban általánosan bevett szokás, hogy a gyerekek kiskori képei a garázsban lógnak a falon.
Aki eddig kéthetente a tesco melleti parkolóba járt régiségvásárra, szólok, nálunk mindennap ha betévedsz a garázsba találsz jobbnál jobb régiségeket, nagyapám pecabot gyűjteményét, nagymamáim régi bőröndjeit, csecse-becse tárgyakat.
Bizton állíthatom a Mercedes forma 1-s istállójában nincs annyi lágy és szuper lágy vagy esőmenő gumiabroncs, mint a mi garázsunk 25 négyzetméterén.
A 3 biciklink közvetlenül a művészi képek mellett lógnak a falon.
3 szekrényen vannak szerszámos ládák, tele szerszámokkal még se találtunk imbuszkulcs készletet akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy itt az ideje konditermet kialakítani a még fel nem használt 3 négyzetméteren. Ez a legújabb és általan legjobban szeretett funkciója a garázsunknak. Amikor múlthéten a barátaim eljöttek, hogy az ellipszis trénert összeszereljék nekem, Marika két röhögőgörcs között megígérgette velem, hogy írok majd a garázsunkról és a szüleimről szösszenetet. Az utóbbit még formálgatom, de a garázsunkat szerintem elég jól bemutattam. Mielőtt azonban választ adok a fenti kérdésre, miért is aggódunk mi most. Elmondom a legnagyobb csattanót.
A mi garázsunk konyhaként is funkcionál, mert hiába van a házunkban gyönyörű szép konyha, indukciós tűzhellyel, szuper konyhai gépekkel és edényekkel, mi bizony a garázsban a bátyám 20 éves íróasztalán felállított rezsón főzzük a vasárnapi ebédet, a kukoricát nyáron, hogy édesanyámat ne zavarják a szagok.
Most azért izgulunk körmünket lerágva, hogy mi lesz velünk holnap ha a nagy eső miatt a garázsunk beázik az éjjel, hogyan olvas majd apa a karosszékben Mérőt, miközben anya a levest főzi és méri ki, én pedig azt mérem hány kalóriát égettem az ellipszis gépen és mindezt ami imádott garázsunkban?
Érdekes, hogy azt írom garázs, mert a szó hagyományos értelmében ez nem is garázs. Illetve, garázs két kocsi beállóval, hatalmas kétszárnyú ajtóval de létezése 22 éve alatt egyszer sem állt benne autó, garázsként tehát soha nem funkcionált. Miért aggódunk akkor még is miatta, ha nem állnak benne még vihar idején sem autóink? Rendben, elmesélem de ha ezek után nem barátkozol velem tudni fogom, hogy szűk látókörű és maradi gondolkodású vagy :).
Az igazi férfi ismérve:
Ír egy könyvet
Csinál egy fiú gyereket
és felépít egy házat
Jó apám 1994-re teljesített az első két pontot, így 1994-ben elkezdtünk építkezni és 1995 Július 1-én apám férfi lett, hisz aznap beköltöztünk saját házunkba. Az otthonunk, akkor még nem érte el mostani pompáját, így nem volt kikövezett út a garázshoz, talán ez lehet az oka annak, hogy a garázsunk elsődleges funkciója a lomtár volt.
A szerelő aknát, amit beleterveztünk (a kocsik alá), évekig használtuk éléskamrának - kiválóan működött, krumpli, hagyma, alma tárolására. A talajvíz emelkedésével azonban funkciója értelmét vesztette és betemettük.
A garázs volt unokatestvérem tanuló terepe is. Első felindulásában úgy érezte a vas az életfogytig tartó szerelem és csinált is nekünk egy ritka logikátlan padlásfeljárót, azóta is utáljuk hisz elfoglalja a garázs felét, de mentségére legyen mondva soha- senki nem esett le róla, eddig! A szüleim legközelebb, akkor váltak az unokatestvérem mecénásává, amikor úgy döntött festő lesz. Ekkor kapta a garázsunk a szép fehér falszínt. 5 évente ajánlott foglalkozást váltani, ezzel unokatesóm is egyetértett és burkolónak csapott fel, így történt, hogy a garázsunkat lecsempéztük. Rokonom foglalkozás kalandozásaiban az a legszebb, hogy mi voltunk az első és utolsó megrendelői is adott mesterségének, de ma már úgy fest révbe ért, távol a mi garázsunktól.
A helytől, ami 22 éve gyűjti lakásunk már nem kellő,- kicsit félve írom le - leselejtezett darabjait. Meg van mindennek a maga ideje és sorsa, de jaj annak, amelyikre azt mondjuk: vigyük ki a garázsba, ez egyet jelent a dobjuk ki mondattal. Először csak egy két ócska, szék, komód, pár ocsmány ajándékba kapott váza került ki, ma már ennél sokkal többet rejt.
A mi garázsunk a házunk lelke.
Először is jó ha tudjátok, hogy a garázsunk egyben a könyvtárunk is. Marx és Engels műveitől, Churchil életrajzáig minden nemű és témájú írott anyag megtalálható. Ott figyel a polcon az, az Új magyar lexikon, amellyel a szüleim kitámasztották egykor volt hitvesi ágyukat, amikor annak kitört a lába, de szinten ott lapul valahol a nagy könyvek között megbújva apukám verses kötete is. Ha véletlenül bent ragadnál a garázsunkban, nem kell izgulni akad számodra bőven szórakoztató irodalom úgy 100- 150 darab régi klasszikusokkal. Ha már a művészeteknél járunk, most van itt az ideje, hogy elmondjam jelenleg Seres, Burai, ismeretlen tájfestő, valamint László Ákos műveiből kaphatsz tárlat vezetést hisz a garázsunk falát csak ilyen páratlan tehetségek díszítik, a fenti művészeknek megnyugtatásként közlöm, családfőnk képe és a bátyám és az én portré képünk is ott figyel, mert azt hiszem minden családban általánosan bevett szokás, hogy a gyerekek kiskori képei a garázsban lógnak a falon.
Aki eddig kéthetente a tesco melleti parkolóba járt régiségvásárra, szólok, nálunk mindennap ha betévedsz a garázsba találsz jobbnál jobb régiségeket, nagyapám pecabot gyűjteményét, nagymamáim régi bőröndjeit, csecse-becse tárgyakat.
Bizton állíthatom a Mercedes forma 1-s istállójában nincs annyi lágy és szuper lágy vagy esőmenő gumiabroncs, mint a mi garázsunk 25 négyzetméterén.
A 3 biciklink közvetlenül a művészi képek mellett lógnak a falon.
3 szekrényen vannak szerszámos ládák, tele szerszámokkal még se találtunk imbuszkulcs készletet akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy itt az ideje konditermet kialakítani a még fel nem használt 3 négyzetméteren. Ez a legújabb és általan legjobban szeretett funkciója a garázsunknak. Amikor múlthéten a barátaim eljöttek, hogy az ellipszis trénert összeszereljék nekem, Marika két röhögőgörcs között megígérgette velem, hogy írok majd a garázsunkról és a szüleimről szösszenetet. Az utóbbit még formálgatom, de a garázsunkat szerintem elég jól bemutattam. Mielőtt azonban választ adok a fenti kérdésre, miért is aggódunk mi most. Elmondom a legnagyobb csattanót.
A mi garázsunk konyhaként is funkcionál, mert hiába van a házunkban gyönyörű szép konyha, indukciós tűzhellyel, szuper konyhai gépekkel és edényekkel, mi bizony a garázsban a bátyám 20 éves íróasztalán felállított rezsón főzzük a vasárnapi ebédet, a kukoricát nyáron, hogy édesanyámat ne zavarják a szagok.
Most azért izgulunk körmünket lerágva, hogy mi lesz velünk holnap ha a nagy eső miatt a garázsunk beázik az éjjel, hogyan olvas majd apa a karosszékben Mérőt, miközben anya a levest főzi és méri ki, én pedig azt mérem hány kalóriát égettem az ellipszis gépen és mindezt ami imádott garázsunkban?
