Szerelmes vagyok.
Voltam már szerelmes, szerettem már valakit eléggé
ahhoz, hogy egy ideje fokozott óvatossággal kezeljem a kérdést.
Mert ki akarná magát kitenni egy újabb fájdalmas
csalódásnak. Kinek hiányoznak az átsírt éjszakák, a kudarc felemésztő érzése.
Én, köszöntöm szépen, nem kérek többet belőle.
Épp ezért az
elmúlt jó pár hónapban, évben kifejlesztettem receptoraimat egy szerelem
nélküli élet kiélvezéséhez, büszkén mondhatom egész ügyesen vettem az
akadályokat.
Minden egyes nap megerősített abban, hogy szerelem
nélkül is lehet teljes egy ember élete, sőt megkímélhetem magam, sok felesleges
kgtól, idegességtől és a nagy érzés kevésbé közkedvelt mellékhatásaitól.
De úgy tűnik a VÉGZET és én különböző állásponton
vagyunk…
A szerelem első látásra közhelyben még legnaivabb
korszakomban sem hittem, azt hiszem ehhez meg én is túlságosan a földön járok.
De múlt hét hétfőn becsapott szívem legmélyebb bugyraiba a villám.
Ez az ismeretlen alak, akinek akkor még a nevét sem
tudtam, olyan mélyről jövő bizonyosságot hozott, amivel se akkor, se most nem
tudok mit kezdeni.
Találkozásunk nem volt filmbe illően romantikus,
nem ájultam el a nagy máltai melegben és estem a karjaiba, még csak meg sem
botlottam, hogy el tudjon kapni, egyszerűen csak beültem a business English
órámra, és vártam, hogy a tanár megérkezzen.
Kinyitotta az ajtót és egyből széles mosollyal
fogadott: TE ÚJ VAGY.
Majd leült velem szemben és kikérdezett minden
ilyenkor szokásos dologról, honnan jöttem, mit csinálok s bár folyamatosan
szóval tartott az én agyamban egyetlen egy dolog zakatolt: Ő AZ!!!
Már a belépésekkor nyert ugye volt. Nem kellett
hallanom a hangját, hogy tudjam tetszeni fog. Nem kellett, hogy beszéljen, hogy
tudjam humoros és jó fej. Nem kellett, hogy meséljen magáról, hogy tudjam
izgalmas. Nem kellett, hogy megérintsen, hogy tudjam, vonzódom hozzá. Nem
kellett semmit tennie, hogy elveszítsem a józan eszem, és elbizonytalanodjam
minden korábbi védelmi elméletemben.
Azóta két hét telt el, és az érzés (bár csak hétfőn
volt megint közös óránk) csak erősödött.
Bevetettem én mindent, hogy száműzzem
gondolataimból, de a logika, a realitás, és a tapasztalat ostoba apróságoknak
tűnnek.
Málta utcáin sétálva azon kaptam magam, hogy róla
ábrándozom.
Milliónyi verzióban eljátszottam már első
randinkat, a csókokat, a közös életet.
Láttam, ahogy tört magyarsággal dicséri anya
vasárnapi ebédjét, ahogy apával és Szilárddal szivarozik.
Lepergett előttem, a barátaimmal történő első
találkozása, majd a közös kirándulások.
Láttam, hogy játszik Móziva, és tartja a karjában
pici Zselykét.
Bevillantak közös táncolós bulik, kettesben
megünnepelt szilveszter.
Esti főzések és romantikus séták.
Minden olyan vágyam, amit erőn felül elhárítottam
magamtól az elmúlt hosszú időszakban, záporesőként hullott a fejemre.
Teljesen tisztában vagyok vele, hogy totálisan
abszurd, esélytelen és reménytelen a szitu, de azt hiszem ez az, az érzés,
amiért az emberek futnak a repülőgép után, amiért feladják korábbi életüket,
amiért képesek hülyét csinálni magukból.
Mert 2 dolgot tudok biztosan, hogy
Ő az, akit akarok, s nincs mit vesztenem, ha megpróbálom.
Ő az, akit akarok, s nincs mit vesztenem, ha megpróbálom.
Mondogatom ezt magamnak, mikor epekedve várom, hogy
rám mosolyogjon, vagy amikor majd kiugrik a szívem a helyéről, ha elmegy
mellettem.
De, egyenlőre nem vagyok elég bátor, nem küldök
neki titkos leveleket és a „szia” is sokszor idétlenül hagyja el a számat.
Pedig a napok peregnek és elvesztegetett időnek
érzek mindent, aminek nincs hozzá köze..
és hogy ki
is ő valójában, csak ennyit tudok róla:
Greg egy ír származású angol tanár, aki 4 éve él
Máltán. Bár néha kicsit slampos hatást kelt, alapjában véve nagyon vagány
stílusban és jól öltözik. Nem igazán izmos, de szerintem nagyon szép alakja
van, egy kicsi hassal- mert az kell egy férfinakJ. A haja rövid és 18 éves kora óta maga nyírjaJ Enyhén
borostás, de látszik hogy ápolt. A szeme olajzöld, az arcmimikái pedig roppant
szórakoztatóak. A hangja keményen férfias, de tud viccesen huncutkodó lenni. 3
nyelven beszél, spanyolul, franciául, portugálul és persze angolul. Szerény
pasas, nagyon jó humorral. Amikor rád
mosolyog úgy érzed, Tiéd a világ.
Ó és egy fontosat elfelejtettem, megnyugtatásképp
azoknak a barátnőimnek, akiknek írásos ígéretet tettem arra, hogy nem kezdek ki
40 éves vagy annál öregebb pasassal: Greg csak 38 éves!!!!!! és hát lássuk be én sem leszek fiatalabb
Hát így áll
most a helyzet Máltán, szerelem, izgalom, reménytelenség, tanácstalanság
egyszóval: egy teljesen felborult világrend!