Szerettem volna előbb a színházi élményeimről, a kedvencem kocsmámról, a város nevezetességeiről beszámolni, de sajnos van egy téma, amit semmilyen formában nem tudok kikerülni, és ugyanúgy Pesthez tartozik, mint a szentimentálisan lefestett Petőfi Hídi tájkép. Tapasztalataim az elmúlt egy hét alatt igen elmélyültek, és cikáznak bennem a gondolatok, hogyan is öltsem szavakba a leírhatatlan. Ez nem más, mint a közlekedés: busszal vagy kocsival, gyalog vagy biciklivel mindenhogy KATAsztrófális.
Zsákba macskát árult nekem Pest a költözésem napján és az azt követő hétfő reggelen, 15 perc alatt bárhova elértem, bármilyen időpontban. Kezdtem azt hinni, hogy ez bizony égi jel, hogy még a kocsik állása is nekem kedvez, hogy megszeressem Pestet, de aztán jött a fekete leves. Bár megkell jegyzenem édesapám bölcs szavaira hallgatva miszerint Pest későn kell, a korai kelléssel kitudom küszöbölni a reggeli káoszt, de sehogy sem tudom túlélni a délutáni sáskahadat.
Pénteken fél3 kor kocsiba ültem, szárnyalva a tudattól, hogy új kenyéradóm annyira jófej, hogy pénteken fél 3kor leteszi a lantot, osztottam szoroztam, még egy kis GPS tökölést is beleszámoltam és gondoltam legkésőbb!!!!6-ra már anya kacsasültjét fogom enni, hogy aztán a kispál frontemberét lapos hassal tudjam köszönteni civishonban :)
Elképzelésem egészen 12 km-ig ( 250-ből )megvalósulni látszott. Ekkor értem be ugyanis Budaörsről Budára, és innentől kezdve elindult a kálvária.
Borzalmas volt, nem csak a lámpa lassúsága miatt, de a tökölő sofőrök, akik zöldnél váltanak, 20-al kanyarodnak, és az agresszív állatok miatt akik se istent se embert nem ismernek, és minden felelősséget nélkülözve cikáznak, kocsik, gyalogosok, biciklisek között. Csomoszór eszembe jutott, hogy lehet ha megnézem a sofőr felhozatalt tökéletes mintát kapok a magyar társadalomról? Ezen filóztam az Erzsébet hídon átkellve, amikor is nem várt eseményt történt, PISILNEM kellett. Normális esetben ez azért nem akkora probléma, de egy lámpától lámpáig kígyózó kocsisorban startra készen az indulásra, kuplong fékkel játszadozással embert próbáló 1 óra volt. Ekkor találtam ki azóta pedig már csak finomítok azon ötletemből, ami milliomossá fog tenni. Minden lámpához állítanék, wc-t és beugró sofőröket, akik gurulnak nekem előrébb , amig én pisilek :) ne adj isten kakilok. Mert ha szorulásod van, válaszd ki a legnagyobb dugót, akarj időre eljutni valahova és garantáltan rád tör a pisi mellett az is. Na de önmegtartósztatás miatt már verejtékező testem HATALMAS megkönnyebülésen esett át a Hungária körút MOL kútjának köszönhetően, mondanom se kell azóta elkötelezett MOL-s vagyok, pontgyűjtéssel, hűségkártyával és mindennel :)
Testileg, lelkileg megújúlva érezve a Pesti alagút végét kezdett visszaszálni belém az élet, de amint rátértem a pályára el is ment minden kedvem.
Sok ország útjait bejártam, sok kocsissal találkoztam, de még mindig tiszta szívemből gyűlölöm azokat a mocskosan undorító állatfajt aki a seggedbe mászik, villog, dudál, és ha mindez nem használ reflektor fénnyel hathatósan a tudtodra hozza,"jövök bazd meg takarodja az utamból" persze fellehet ismerni ezeket a kocsikat, biztos lehetsz benne, hogy minden kékesfénnyel világító, terepjáró ide tartozik,ha kivétel az csak azért van, mert az asszony vezeti.
Annyira felidegesítettem magam rajtuk, hogy egy Debrecenig tartó 2. 5 órás út, és a városom kivilágított fő utcája kellett ahhoz, hogy megnyugodjak.
Mindezek után feltehetnétek a kérdést, dehát akkor minek jársz kocsival? Elmondom, már csak azért is mert sok kritika ér emiatt.
Persze egyszer azért, mert kényelmes, de ha hiszitek ha nem, nem ez a fő szempont.
Mert várakozok annyit lámpánál, mintha buszra várnék, ha nincs hely,kb a villamos megállóban kell megállnom, de valahogy a kocsiban vagyok leginkább az aki én vagyok. Kevés dologban érzem magam annyira jól, mint mikor autót vezetek.
A kocsi szabadságot ad, ugyanakkor felelőséget és érettséget vár el tőled. A kocsiban lehet a legjobban gondolkozni, vagy a legjobbat beszélgetni, hogy a többiről ne is meséljek.
A kocsim fülét nem bántja ha teli törökból éneklem " ha én lennék a szerelmed"- örök slágert, nem kérdezz ha szar paszban vagyok, nem csesz le, ha nekem jön a betonoszlop, mindig ott van amikor kell, bármikor elkisér nyaralni, vagy csak simán jókedvet ad, hát ezért van az, hogy túl szoros a kapcsolatom a kis fekete párducommal, ahhoz hogy egy sárga hosszú tigrisre cseréljem :)
Zsákba macskát árult nekem Pest a költözésem napján és az azt követő hétfő reggelen, 15 perc alatt bárhova elértem, bármilyen időpontban. Kezdtem azt hinni, hogy ez bizony égi jel, hogy még a kocsik állása is nekem kedvez, hogy megszeressem Pestet, de aztán jött a fekete leves. Bár megkell jegyzenem édesapám bölcs szavaira hallgatva miszerint Pest későn kell, a korai kelléssel kitudom küszöbölni a reggeli káoszt, de sehogy sem tudom túlélni a délutáni sáskahadat.
Pénteken fél3 kor kocsiba ültem, szárnyalva a tudattól, hogy új kenyéradóm annyira jófej, hogy pénteken fél 3kor leteszi a lantot, osztottam szoroztam, még egy kis GPS tökölést is beleszámoltam és gondoltam legkésőbb!!!!6-ra már anya kacsasültjét fogom enni, hogy aztán a kispál frontemberét lapos hassal tudjam köszönteni civishonban :)
Elképzelésem egészen 12 km-ig ( 250-ből )megvalósulni látszott. Ekkor értem be ugyanis Budaörsről Budára, és innentől kezdve elindult a kálvária.
Borzalmas volt, nem csak a lámpa lassúsága miatt, de a tökölő sofőrök, akik zöldnél váltanak, 20-al kanyarodnak, és az agresszív állatok miatt akik se istent se embert nem ismernek, és minden felelősséget nélkülözve cikáznak, kocsik, gyalogosok, biciklisek között. Csomoszór eszembe jutott, hogy lehet ha megnézem a sofőr felhozatalt tökéletes mintát kapok a magyar társadalomról? Ezen filóztam az Erzsébet hídon átkellve, amikor is nem várt eseményt történt, PISILNEM kellett. Normális esetben ez azért nem akkora probléma, de egy lámpától lámpáig kígyózó kocsisorban startra készen az indulásra, kuplong fékkel játszadozással embert próbáló 1 óra volt. Ekkor találtam ki azóta pedig már csak finomítok azon ötletemből, ami milliomossá fog tenni. Minden lámpához állítanék, wc-t és beugró sofőröket, akik gurulnak nekem előrébb , amig én pisilek :) ne adj isten kakilok. Mert ha szorulásod van, válaszd ki a legnagyobb dugót, akarj időre eljutni valahova és garantáltan rád tör a pisi mellett az is. Na de önmegtartósztatás miatt már verejtékező testem HATALMAS megkönnyebülésen esett át a Hungária körút MOL kútjának köszönhetően, mondanom se kell azóta elkötelezett MOL-s vagyok, pontgyűjtéssel, hűségkártyával és mindennel :)
Testileg, lelkileg megújúlva érezve a Pesti alagút végét kezdett visszaszálni belém az élet, de amint rátértem a pályára el is ment minden kedvem.
Sok ország útjait bejártam, sok kocsissal találkoztam, de még mindig tiszta szívemből gyűlölöm azokat a mocskosan undorító állatfajt aki a seggedbe mászik, villog, dudál, és ha mindez nem használ reflektor fénnyel hathatósan a tudtodra hozza,"jövök bazd meg takarodja az utamból" persze fellehet ismerni ezeket a kocsikat, biztos lehetsz benne, hogy minden kékesfénnyel világító, terepjáró ide tartozik,ha kivétel az csak azért van, mert az asszony vezeti.
Annyira felidegesítettem magam rajtuk, hogy egy Debrecenig tartó 2. 5 órás út, és a városom kivilágított fő utcája kellett ahhoz, hogy megnyugodjak.
Mindezek után feltehetnétek a kérdést, dehát akkor minek jársz kocsival? Elmondom, már csak azért is mert sok kritika ér emiatt.
Persze egyszer azért, mert kényelmes, de ha hiszitek ha nem, nem ez a fő szempont.
Mert várakozok annyit lámpánál, mintha buszra várnék, ha nincs hely,kb a villamos megállóban kell megállnom, de valahogy a kocsiban vagyok leginkább az aki én vagyok. Kevés dologban érzem magam annyira jól, mint mikor autót vezetek.
A kocsi szabadságot ad, ugyanakkor felelőséget és érettséget vár el tőled. A kocsiban lehet a legjobban gondolkozni, vagy a legjobbat beszélgetni, hogy a többiről ne is meséljek.
A kocsim fülét nem bántja ha teli törökból éneklem " ha én lennék a szerelmed"- örök slágert, nem kérdezz ha szar paszban vagyok, nem csesz le, ha nekem jön a betonoszlop, mindig ott van amikor kell, bármikor elkisér nyaralni, vagy csak simán jókedvet ad, hát ezért van az, hogy túl szoros a kapcsolatom a kis fekete párducommal, ahhoz hogy egy sárga hosszú tigrisre cseréljem :)
