Mindenki jó valamiben, mindenkinek van tehetsége valamihez. Akad, aki remekük zongorázik és 6 évesem már dalokat alkot. Más 15 évesen atomfizikai kutatásokat végez, volt olyan is a történelemben, aki a festészetben volt penge. Van, akinek tehetsége van a képzőművészethez, szép számmal ismerünk Nobel díjas írókat, de olyanról is halottunk már, aki egy maga képes volt megváltoztatni a világot.
Én jó ideje gondolkodom arról, hogy én miben lehetek tehetséges. Szeretek írni, de ez inkább hobbi és terápia. Rajzolásban nem jeleskedem, zenében még annyira sem, hogy a sportokat már meg se említsem, de még is van valami, amiben kimagaslóan tehetséges vagyok. Tulajdonképpen minden szerénység és álszerénység nélkül állíthatom, hogy ebben zseniális képességekkel bírok.
Az én tehetségem a kivételesen nagyszerű emberek kiválasztásában rejlik.
Egyszer azt hallottam, hogy az ember maga választja meg a szüleit. Nos ebben az esetben, ha pontoznom kéne a végeredményemet, akkor egy 10-es skálán 1000 pontot adnék magamnak.
A testvérem kiválasztásában, aki ismeri a bátyámat tudja, hogy jobbat rajzolni és álmodni sem tudtam volna.
De választási képességem átlag feletti mivolta a legerőteljesebben, a barátaim kiválasztásában mutatkozik meg.
Ennek a mondatomnak a végére ma reggel 10 óra tájban fel lehetett vésni az ötszörös felkiáltó jelet.
Felkiáltó Jel 1: SERES SÁRA!
1983 júliusában találkoztunk először, ő 3 éves volt én újszülött. Szomszédok voltunk hosszú évekig és idestova 30 éve hallgatjuk együtt Hután minden ősszel a szarvasbőgést.
Rákok vagyunk, érzékenyek, néha túl nyersek, szenvedélyesek, írunk, amikor csak kedvünk és időnk szottyan, blogolunk Ő sokat én csak hébe hóba. Ha ollót és papírt adsz a kezébe kacsalábon forgó palotát készít belőle. Ahogy apukám mondja róla: Sári kicsi, apró és olyan, mint egy tökéletesen szépen hímzett goblein kép.
Felkiáltó jel 2: KATÓ ESZTER!
1999-ben Sárinál találkoztunk először. Másnap LOKI meccsre mentünk ketten és azóta is ő az én fanyar homorú csodásan kék szemű Eszterem. Angliában egy éven át közösen élveztük a brit gasztronómiát. Gyengéje a lábmasszázs melyet előszeretettel ki is provokál. Szíve akkora, mint egy ház, bölcsessége túl tesz a Dalai lámán.
Bombaként robbant a családunkba és őrzi kiváltságos pozícióját azóta is szilárdan.
Felkiáltó jel 3: KOVÁCS PETRA!
Tettem már említést róla korábban, de ismétlés a tudás anyja! 2002-ben az egyetem tűzvédelmi oktatása hozott minket össze, ahol is a két jó barát a barackos boci csokira rátalált. Vezetéknevünk ritka kincs, mégis megegyezik, épp ezért személyiségünk teljesen különbözik. Imádjuk – büntetjük és imádjuk egymást, de hát így megy ez két makacs barna és szőke szeretetteli Kovácsnál. Az evésben tréfát nem ismerünk, egy tál cseresznyét secperc alatt kivégzünk.
Felkiáltó jel 4: VARGA EMESE!
2007-ben az első munkahelyemen lettünk cimborák. Angyalian jó és mindig vidám. Bár szapulja magát rendesen, Ő lett az arca egy babamagazinnak, az utcán megállítják a festők sorra, hogy arcképét megfessék az utókornak. Meglátja a szépséget mindenben, ám ha egyszer valamit a fejébe vesz terminátorként megy előre. Személyisége balzsam az ember lelkének.
Felkiáltó jel 5: JUHÁSZ MÁRIA!
A legfrissebb Legem ebben az ötös fogatban, de sorsunk 2008 óta szorosan összetapad. Örök nyughatatlan, vándorol gondolatban és városokban ide-oda, ebben sokszor emlékeztet magamra. Vagányságára mindig irigykedem, önfeledt éne folyton meglep.
Party arc a javából ki otthon tüneményes háziasszony. Párjával ketten az egyik biztos pontom Budapesten, mellesleg a kifutón lenne a helye.
Mind az öten rendkívüli emberek.
Nos ez az ötös fogat ma boldogan vágtatott velem piros- fehér kockás szőnyegen a 30. életévembe.
Volt itt minden, ami kell egy tökéletes piknikhez:
Piros fehér kockás terítő, pöttyös tányérok, pöttyös poharak, névre szóló szívószálak, kézzel készített isteni szendvicsek, erre az alkalomra gyártott pöttyös dobozokba bekészítve, tökmagos muffin a szőnyegen közvetlenül a bodzaszörp mellett, málna volt az előétele a házilag remekelt tortakölteménynek.
A fák között elrejtve az ajándékaim egy édes kosárban összegyűjtve és mindez ÓRIÁSI váratlan meglepetésben.
Nem ünnepeltünk 30. jubileumot, de helyette kaptam egy csodás tökéletes szombati piknik napot, ahol mellékesen koccintottunk a 29 év 359- napos létemre.
Ahogy ültünk a csodás napsütésben és élveztük a meleg szellő hozta friss tó illatát, körbe néztem kacagó barátnőim arcán és rájöttem arra, hogy noha mindannyian mások vagyunk mi még is EGY CSAPATOT alkotunk, ez a csapat sokszor nem tökéletes de az ENYÉM és SZERETEM ŐKET!
Ez a szösszenetem nem a szingli nő csetléseiről adott hírt, nem kelekótya baklövéseimet részletezte, pusztán csak ízelítőt akartam adni Nektek arról, hogy az őszinte igaz BARÁTSÁG milyen fontos és persze hencegni akartam mindenkinek, hogy nekem jutott belőle:
Öt felkiáltó jellel !!!!!
Köszönöm az 5 legtökéletesebb Legemnek, hogy kockás pléden, pöttyös tányérokkal tort ültünk 29 év 359. napjára!
