2014. december 26., péntek

Szösszenet a Kovács család Karácsonyáról

Sült kacsa ízével a számban a borozgatás meghitt pillanataival a fejemben gondoltam elmesélem nektek miért is szeretem én a Karácsonyt.

Személyiségem teátrális oldala és ünnepi szentimentalizmusom mondathatná velem, hogy hát a szeretet miatt és valóban ez így is van, de ellenállhatatlan vágyat érzek arra, hogy beszámoljak nektek az ünnep apró - cseprő mozzanatairól a Kovács családban.

Aki ismer, az tudja, aki nem az, pedig most megtudja, hogy én a változatosságra esküszöm.
Minden problémára a megoldást a változásban látom. Élek, halok az új dolgokért, szinte minden esetben, egyetlen kivételt képez ez alól a sátoros ünnepek.
Úgymint augusztus 20.-a, Húsvét, és természetesen a Karácsony.
Ezek a piros betűs napok számomra a tradícióktól szépek és emlékezetesek.

                                                   Karácsony al’á Kovács Módra
December 23 Éjjel 23:30 körül
A tv lágy moraja és apa ütemes horkolása adja meg az anyával közös- lányos esténk nélkülözhetetlen alapzaját.

Tradíció, hogy ezen az estén hajnalig szorgoskodunk, az esetek 70%-ban  ránk tör a
 „rendezzük át a nappalit most azonnal” ötlet.
Óriás bútorok taszigálása jobbról- balra, előre hátulra, közben rábukkanunk rég nem látott képekre, elveszettnek hitt bizonyítványokra, 1 évvel ezelőtti képeslapkora, amit követ a szomorú felismerés, idén is olyan trehányak voltunk, hogy senkinek sem küldtünk, majd lelkünk megnyugtatása képpen, vér esküt kötünk, hogy jövőre ezt feltétlen bepótoljuk.

Eközben békésen szundító családfőnk pisilés céljából kimerészkedik majd hirtelen a küszöbnél a nappali mezsgyéjén megáll és döbbent arccal fürkészi családja két elvetemült nőtagjának a pillantását, mintegy azonnali magyarázatra várva.

Bélám, én úgy döntöttem, vége az évnek, ideje újítani.
Ha a kanapát idetesszük, a szekrényt oda, az étkezőt arrébb mozdítjuk, a tv állványt átállítjuk a másik sarokba, a szőnyeget ekképp forgatjuk … …. sokkal nagyobb helyünk lesz.

Jó apám, már a kanapénál elvesztette a fonalat, de lelkesítő csókot nyom anya ajkára és amilyen halkan jött, olyan halkan vissza is botorkál a hátsószoba védett krémszínű falai közé, hogy még csak véletlenül se jusson eszünkbe őt is befogni.

A nappali egy csatatér és komoly kétségek törnek fel bennem, hogy lesz ebből reggelre rend, fenyőboával feldíszített falak, megsült mézes zserbó, kidíszített mézeskalácsok, bepácolt hús, és kipihent háziasszony. De a sürgés-forgás, a kacarászások és az élet nagy dolgainak megvitatása elterelik figyelmemet és mire újra körül nézek, a nappalink teljesen megújul, a mézes zserbóra sikerül a csoki máz, a mézesek nem égnek oda, a páclé illata már az orromba, és csodás fenyő díszek pompáznak a kulcsfontosságuk házhajlatokban.

Hajnali 2-3 fele Két elégedett nő vonul el aludni. Akik, nem csak, hogy pofásan kirittyentették a házat, de még arra is volt kapacitásuk, hogy összeírják mi mindent felejtettek el venni, az elmúlt másfél hétben, míg Karácsonyi bevásárlás címén útnak indultak.

 December 24 Szent Este Reggel 6 és 7 között:
Bizton állíthatom az én családom legmozgalmasabb délelőttje és délutánja ez a nap.
Míg a Fiúk a bányában dolgoznak, (hála az olyan vásárlói rétegnek, mint anya és én, akiknek a 10. Karácsonyi nagy bevásárlás után is hiányzik egy-egy alapanyag) addig a család másik fele, azaz anya és én a kakas kukorékolásával már a piacon sétálunk.
-         Na Kiskatám mi van a listánkon.
-         A listán, én azt hittem te tetted el.
-         Én nem hoztam. Te sem?
-         Nem, de emlékszem rá.
-         Sebaj én is emlékszem rá.
Leveszöldség, gyümölcs, gomolya, savanyú káposzta, szakajtós kenyér, gomba, és amit csak két kezünk elbír kosárba kerül és már irány is multik fellegvára.

24 napja szabadnap nélkül dolgozó édesapám arcán halovány mosoly jelenik meg, amint megpillant minket, de egyből heves szikrákat szór a szeme, ahogy a kis szatócsboltja kínálatán körül néz.

Fordulunk egyet jobbra, térülünk egyet balra, és ripsz ropsz kosárba kerülnek a hiányzó dolgok.
Be kell, valljam az évben ezt a vásárlást szeretem a legjobban, ezt az utolsó most már mindent megvettünk, az év bármely napján eltudom mondani a vásárlás szokásos mondatait.

Gidácskám, van otthon fekete retkünk.
Hú na látod azt nem vettem a piacon.
Na akkor teszek be.

Te Gida nem iszunk este egy kis bort.
Hát Bélám igyunk, elvégre Karácsony van.

Anya vettél lazacot?
Ő Kiskatám bőven….

Ilyen kardinális kérdések több tucatja röpköd a levegőben.
Mire mindenre választ kapunk, már elszalad az idő, gyorsan fizetünk, uccu haza és kezdődhet is a húsleveles odakészítése.

Útközben nagymamám is berepül a kocsiba és most már 3 nő keze alatt serceg a munka.
Mamával versenyezünk, Ki tud a legcsinosabb töltött káposztát tölteni címért. Rendszerint döntetlen az eredmény, mindketten büszke vállveregetéssel ülünk le átvariált nappalinkba pihenni.
Vásárlás utáni hazaérkezésünk 45. percében járunk, amikor hangos kiáltás:
Az ég b… meg,…. Nem vettem tejet, Kiskatám szaladj már át a boltba légyszi 1 liter tejért.
Még 3 ilyen felkiáltás követi egymást, mire  3 órára az ünnepi ételek jó része bekészítve, ekkora már a fiúk is megjönnek a bányából és 2 óra fakultatív program veszi kezdetét.

Munkában megfáradt apukám, szunyókál egyet. Mama és Anya templomba megy, mert senki nem mondja olyan szépen az:
Áldás Békességet, mint személyes kézszorítás közben János Atya. Testvérem Tv –t nézve mentálisan hangolódik fel a karácsonyra.
Én ezeréves barátom családjához látogatok Karácsonyi Uzsonnára, fadíszítésre és ajándékozásra. 

5 órakor már ismét mindenki a fedélzeten és elkezdődik a több évtizedes rituálé.

Kata:
Apa, Szilárd segítettek fát díszíteni?
Szilárd:
Jaj Katuci ezt senki nem csinálja olyan jól, mint te.
Apa:
Kiskatám beláthatod, hogy borzasztó szörnyű vétek lenne, ha mi idén megszegnénk a tradíciót és segítenénk.
Tudod micsoda lelki vívódás ez nekünk? Hogy szívünk mélyén nem csak itt ülnénk és néznénk ahogy csinálod, hanem segítenénk is, de hát a hagyomány az, hagyomány.
Kata:
ÓÓÓÓ akkor csak annyit segítsetek, hogy az égőket tegyük fel.
Hosszas huzavona, egykét női trükk, hathatós lelki zsarolás után minden 10. gömböt apa tesz fel, minden 15. pedig a bátyám.

Gyönyörűséges aranyszínekben pompázó fenyőfánk várja az ajándékok érkezését.
Érkeznének is azok ha, be lennének csomagolva.

Újabb fohászokat mormol a klán

-         Olló gyere elő
-         Cellux ne bújócskázz
-         Szalag ne szaladj el

Amint kéréseink teljesültek, az ajándékok és kísérői a fához vándorolnak.
Ekkora már az ételek elkészültek és a csodálatosan megterített asztalon gőzölögnek.
Mi pedig izgatottan várjuk kinek miről jutottunk eszébe.

Az én családomban ugyanis, 4 éve új törvényi rendelet született.
Karácsonykor ajándékba, csak egy, könyvet, cd-t vagy dvd-t lehet venni, de annak az egy darab ajándéknak Nagyon - nagyon megfontoltnak és személyre szabottnak kell lennie.

Az ajándékosztást így mindig nagy várakozás és kíváncsiság kíséri.
A sort mindig a legidősebb személlyel: nagymamámmal kezdjük.
Drága Mama, Boldog Karácsonyt – köszönti apa
Jaj Béla, nincs ilyen vő gyereke Senkinek, ezt így hidd el nekem. – mama
Apa után, Anya, Szilárd majd én adjuk át az ajándékot és mindig megvárjuk, hogy minden ajándékot kibontson az adott ember, hogy lássuk az örömét,  a csodálkozását, mosolyát.

Mama után, Apa következik, aztán Anya, Szilárd és végül legkisebbként én.
Szilárdtól mindig bocsánatot kérünk, ha olyan könyvet sikerült vennünk, amiben kevés a kép és sok a szöveg :)
Én pedig emel fővel fogadok minden Világatlaszt, térképet, amik nem létező földrajz tudásomat gyarapítják :)
 De komolyra fordítva a szót, ez az új szokás, az ajándékozás egy új oldalát is megmutatta nekünk.
Lehet sokan azt gondoljátok, hogy tova tűnik a meglepi varázsa, ha tudod hogy a 3 lehetőség közül valamelyik lesz, de amikor a kezedbe fogsz egy olyan könyvet, filmet vagy cd-t amit te is kinéztél már magadnak, vagy amit aztán nem tudsz letenni annyira tetszik, akkor rájössz, hogy olyan családban élsz, ahol odafigyelnek rád, ismernek és olvasnak a gondolataid között.

Van még egy momentum, amit meg kell említenem. Szilárd ajándék átadása.
Nem nagyon tudok olyan szófordulatokat, barokk körmondatokat, amik visszaadnák testvérem lehengerlően finom és szórakoztató humorát ajándékosztás során.
Így lesz a Szent Este része családunk két legerősebb védjegye az Összetartozás és a Humor.

No meg a finom ételek.
Nincs Karácsony, Húsleves nélkül
Nincs Karácsony, Kacsa comb nélkül.
Nincs Karácsony, Párolt káposzta nélkül
Nincs Karácsony beigli nélkül
Nincs Karácsony, marcipános torta nélkül (recept női ágon öröklődik)
Nincs Karácsony, állandó jelzők nélkül:

Hú Gida ez faj leveles
Anya ez minden idők legjobb kacsája
Hát gyermekem te aztán tudsz főzni.
…..* 1000 00000

Az ünnepi vacsora után, mama hazaszállítását követően kezdetét veszi a családiaskodás.

Szivar és cigis füstbe burkolózva, tetőtől talpig beöltözve, 3 plédbe becsavarva, finom borokat ízlelgetve isszuk egymás szavait a teraszon üldögélve.
Világmegváltó gondolatok, hóbortos ötletek, reményteli jövő festés, harsány kacagások:
Hát így ünneplünk MI: KOVÁCSOK.

Prológus

Karácsonyi Kovács Klán szabályok

Karácsonyi ünnepi öltözet:
-         Szigorúan, melegítő, fiatalabb generációnak pizsama mely engedélyezett még Szent Estére is.
Karácsonyi Programok:
-         Közös reggeli, a legszebb Teás készlettel.
 Évek óta változatlan reggeli kínálat: pirítós, lazaccal
-         Kötelező filmek megnézése, film közepének átalvása:
Bunyó Karácsonyig
Nincsen kettő, négy nélkül
-         Lakás elhagyása csak gyógyfürdőzés céljából engedélyezett J
-         Fakultatív Program Lehetőségek:
Karácsonyi ajándékok, olvasása, hallgatása, nézése
Társasjáték
Kártya partik
Beszélgetések
Boldog Karácsonyt Mindenkinek!