Három biztos jele volt
annak, hogy ez a marokkói körutunk is emlékezetes nyaralás lesz.
Az első jel:
A korábbi szokásaimtól
eltérően nem előző este pakoltam össze a bőröndömet és pánikoltam azon, hogyan
fog megszáradni reggel hatra az este tizenegykor még mosásban lévő ruha. Nem
bizony! Kettő nappal korábban már össze voltam pakolva. Sőt! Nemhogy, össze voltam
pakolva, de kivasalva és gyönyörűen szortírozva, behajtogatva voltak a ruháim.
Nem is értette lila bőröndöm, mi ez a makulátlan rend, élére állított
ruhakupac.
A második jel:
Arab országba indultunk.
Ez az ötödik olyan utazásunk, mikor arab országban járok és a negyedik, hogy az
afrikai kontinensre látogatok. Így aztán pontosan tudtam, hogy gátlástalanul
mosolyoghatok és szemtelenül kacérkodhatok majd az erősebbik nemmel, hisz nem
kell tartanom a közönytől és biztos, hogy kapok majd egy-két megerősítést. A
teve alkuból, amit majd édesapám folytat a helybéliekkel letudom mérni mennyit
öregedtem. 10 éve, a Piramisok árnyékában 5000 sivatagi hajót ajánlottak értem,
ha ennél kevesebbet ígérnek el kell gondolkodnom egy két sebészeti beavatkozáson.
Harmadik jel:
Egyben csúcspontja e kis
csokornak, hogy még „kissé” részegen vágtam neki ennek a majd 5 órás repülő
útnak. Jogos a kérdés, miért lett ez pozitív jel. A válasz roppant egyszerű,
annyira szenvedtem az előző este megivott irgalmatlanul sok tequilától (11
pohárig számoltam), hogy nem volt időm és erőm azon agyalni vajon lezuhanunk-e.
A szüleim az utazás
előtti éjszakát a pesti lakásomban töltötték, ahova én hajnali 4 óra tájban
kapatosan érkeztem haza és zuhantam rá nappalim kényelmes kanapéjára. 4 óra múlva,
kávé illatára, masszív fejfájásra és erős hányingerre ébredtem. A piát nagyon
bírom, a másnapot kevésbé, rossz közérzetemet tetőzte, hogy a szüleim végig
nézték, hogyan próbálok életet lehelni vegetáló testembe. Jött a tuti recept,
tea kiskanál sóval, reggeli, hideg zuhany és pár óra múlva felöltözve, kivasalt
frissen mosott hajjal, bőrönddel a jobb kézben, hátizsákkal a hátamon, szelfibottal
a bal kezemben elindultuk a reptérre.
Szelfibot! Ez a szó is
magyarázatra szorul, ha valamihez nem értek, akkor az a fotózás. Sokszor el is
felejtem, hogy fotózni kéne. Elhatároztuk idén, hogy legyen
emlékünk és az unokáknak is legyen mit mutatni, ezt az utat más formában
örökítjük meg: rövid videókat készítünk, hogy aztán csak szűk családi körben megosszuk
őket. Amennyire nem erősségünk a fotó készítés, annál inkább jeleskedtünk a
videókban és mókásabbnál mókásabb jelentek kerültek rögzítésre, ami az egész
utazásnak adott egy különös és meghitt hangulatot.
Az első videón, hogy
eláruljak egy kulisszatitkot, jól látható, hogy másnaposan vagy még részegen
próbálom megérteni, hogy működik a szelfibot.
Végül egy órás taxizás
után jóval korábban, mint kellett volna megérkeztünk Ferihegyre – Köszönjük Apa
Volt időnk kávéra, parfüm
szagolgatásra, hezitálni, hogy kis vagy nagy csomagos mogyorós M&M-t
vegyünk és Vodka vagy Unicum kerüljön a szatyorba.
Itt álljunk is meg egy
szóra.
Jártunk már sok fele a világban
majd minden kontinensen ettünk fura dolgokat, de még soha nem oltattuk be
magunkat utazások előtt, gyógyszert is csak limitáltan viszünk, leginkább fogfájásra.
Még se szoktunk (legalábbis anya és apa) betegek lenni. Ennek az oka a
dezinficiálás. Minden reggel 4-centtel indítjuk a napot, ki - ki melyik üveget
választja magának, a nap végén megismételjük az előbbit, hogy keretbe zárjuk a
bacikat. Így történt, hogy az alkohol vásárlás a duty freeben kőbe vésett
tradíció lett.
11 Tequila után azonban az ember
nem biztos, hogy tud válaszolni a kérdésre:
Kiskatám, neked milyen
piát vegyünk?
Gittácskám! Kata
szerintem egész évre dezinficiált.
Epeműtét után 6 héttel,
elment neked az eszed gyermekem. - háborgott anya, mintegy elfedve, hogy két mondattal
korábban pont ő kérdezte mit szeretnék fogyasztani gyomorvédelem címszó alatt.
Végül a szokásos
társaság gyúlt össze: M&M, Dior, Kenzo, Vodka, Unicum, hogy velünk együtt
megkezdje a legszenvedősebb repülőn töltött 5 órát, hogy aztán landolás után
még jó 1,5 órán át sorban álljunk, hogy átvizsgáljanak és ellenőrizzenek minket,
de örömmel jelentem immáron tiszta fejjel, nem keresztbe álló szemekkel készült
rólam kép az útlevél ellenőrzéskor.
Helló Marokkó!
